A cél, és a megértéséhez szükséges alapfogalmak
Tartalomjegyzék
A cél, és a megértéséhez szükséges alapfogalmak
2. oldal
Minden oldal

Még egy kisvállalkozás esetében is egyszer eljön egyszer az az idő, amikor már elkerülhetetlen az, hogy foglalkozzunk a cég, a „vállalat” kultúrájával. Mit jelent ez? Nagyon leegyszerűsítve: a cég hatékony működése, és jó hírneve érdekében össze kell hangolnunk az egyéni érdekeket és a vállalat érdekeit.

Történelmi háttér- Hagyományos kultúrafelfogások:

A kultúra latin eredetű szó, eredetileg: agricultura: földművelés jelentéssel.
A fogalom jelentéstartalma azonban már az ókorban kitágult, később pedig ,a felvilágosodás korában már egyre inkább a szellemi műveltséggel kapcsolódott össze.
A műveltség, és kultúra fogalmai részben már összemosódtak, és értékmérővé is váltak. A „kultúrált”, „művelt” jelzők pozitív, a „kultúrálatlan, műveletlen” negatív jellemzésben használatosak.

Angolszász viselkedéstudományok:

Az angolszász felfogás egyrészt kitágította a kultúra értelmezését, másrészt nem állított fel sorrendet az egymáshoz viszonyított kultúrák között.
Ebben a felfogásban , minden, ami nem természeti, hanem az együtt élő emberek saját tevékenységének terméke, a kultúra témakörébe tartozik.

A kultúra részét képezik a tárgyi eszközök, technikai eljárások, műalkotások, az emberek közötti társadalmi kötelékek, illetve intézményesült formák, ( Pl: házasság, lakóközösség ), a társas érintkezés során kialakult szokások, viselkedésminták, az egyéni, és társadalmi tudat különféle összetevői. ( hiedelmek, mítoszok, vallási képzetek)   

Kultúra, és szocializáció:

A felsorolt kulturális értékek közös jellemzője:  hogy  emberi –társadalmi tevékenység termékei, amelyek nemzedékről nemzedékre átörökítődnek .maga az átörökítődés részben spontán, részben intézményes ( oktatás, nevelés iskolában), az úgynevezett szocializációs folyamatban történik, amelyben az újabb generációk tagjai elsajátítják a kultúrát, amelybe „ beleszületnek”, a nyelvhasználattól a legbonyolultabb ismeretekig.

Kultúra és szocializáció egy cégben , egy szervezetben.

A cég, vagy szervezet a benne tevékenykedő emberek tartós együttműködésnek kerete, és eredménye!

Tagjainak magatartását általánosságban az a kultúra kondicionálja, amelyet  gyermek-és ifjúkorukban elsajátítottak, de a cég. v. szervezet maga is szocializál, vagyis sajátos gondolkodás, és cselekvésmintákat alakít ki.

Minél hosszabb ideig tart a szervezet szocializáló hatása, minél teljesebben azonosul valaki a cég, vagy szervezet által kínált munkaszereppel, annál mélyebben épülnek be a szervezeti kultúra elemei a viselkedésbe, végső soron a személyiségbe.

A cégkultúra összetevői:

Tudati tényezők:
•    Hiedelem: nem igazolt elképzelés a szűkebb v. tágabb környezettel kapcsolatban
•    Attitüd: Olyan előzetes beállítódás, amely befolyással bír az egyén reakcióira, gondolkodás, ítéletalakotás, stb.
•    Érték: Gondolkodást, vagy viselkedést befolyásoló belső mechanizmus
•    Vonatkoztatási keret: A köznapi tudatnak az a látóköre, amelyben az egyén az őt körülvevő, számára jelentős dolgokat eseményeket szemléli.


Cselekvési, viselkedési minták.

A cégkultúra lényeges összetevője a végzett tevékenységben megjelenő cselekvési , viselkedési minták rendszere.
Ilyen, pl. a szervezet együttműködési, és hierarchikus viszonyrendszere, vagy a tagok személyes vonzalmából, és választásaiból felépülő informális rendszer.
A szervezet tagjai mind formális, mind pedig az informális struktúrákban különböző pozíciókat töltenek be, ezekhez a pozíciókhoz pedig különböző szerepek, illetve szerepelvárások kötődnek.
Az informális szférában ezek megszegése pl. csoportszankcióhoz, pl. kiközösítéshez vezethet.


Szimbólumok, rítusok.:

A szervezet magatartásának mind formálisan, mind pedig informálisan szabályozott szférája  tartalmaz szimbolikus, és rituális elemeket. Tipikusan ilyenek pl. a  cégazonosulást, cégazonosságot (identitást) erősítő aktusok: pl. céghimnusz eléneklés munkakezdés előtt ( Távol-keleti országokból érkező tulajdonos esetén hazánkban is találunk erre példát).
Persze ez egy kicsit távol áll tőlünk, de mintájára lehet találni egy kis kreativitással rituális, vagy szimbolikus dolgokat, eseményeket, alkalmakat, helyzeteket, stb.


A szervezeti  kultúra típusai:

•    Hatalom –típusú : pókháló-szerű szervezet esetén, középpontban az erőskezű vezetővel. Jellemző a tagok közti rivalizálás, erős teljesítménymotivációs kényszer.
•    Feladat: Projektek, feladatok megoldására, menedzselésére koncentrál, mátrix, vagy négyzethálós rajzban ábrázolható. Előnye a nagyfokú rugalmasság, hátránya instabilitása, más kultúrába való inetgrálódás, vagy szerepkultúrává alakulás.
•    Szerepkultúra: bürokratikus szervezetekre jellemző. Fontos kelléke az írásbeliség, erős kiszámítható, de rugalmatlan szervezetet eredményez.
•    Személykultúra: Középpontjában egy markáns személyiség áll, karizmatikus tulajdonságokkal..


 

Hirdetés

Műköröm készítés - körmös címek
Műkörmös tanfolyam - képzések
Műköröm díszítés -kombinált köröm
Műköröm tanfolyam - bajnokoktól
Műköröm - a Körmös Portál
Műkörömépítő szakemberek
Műkörmös UV lámpák

Körmös Honlapok

Árva Reni
Szlezák Petra Alexa
Szabóné Brigitta
Tina
Heits Anikó
S.Szilvia
Nagy Zsófia Ágnes
Szűcs Erika
Copyright © 2009 Informax - Minden jog fenntartva